Frankenstein-terv

 
Trailer
 
 
Frankenstein-terv
Bemutató: 2007. október 15. Bárka Színház
Az előadás hossza: 130 perc

"A teremtő gőgje: az alkotás nagyratörő, 
de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus."

Szinopszis

A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.

A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a normalitás megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga "persona non gratait".

 A Frankenstein lényege egy olyan lázadás (a szörny lázad a puszta létével), mely kinyitja a gondosan lereteszelt zárakat és szembesít azzal, hogy normalitásunk nagyon esetleges és ingatag alapon dőlt csak el, tulajdonképpen a többség elvén. A szembesítés a szörny megjelenése, mely valódi és emberi és mindent kibillent a maga rendszeréből, mert létezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy hogyan ítélkezünk. Mert minden pillanatban azzal kell szembesüljünk, hogy nem hozzá vagyunk hasonlóak, hanem mindenki máshoz. Mivel ő a "szörny, a deviáns, a valaki", fittyet hányhat a világra, ezért nem foglalkozik a mi korlátainkkal és így irigylésre méltóan szabad. Ezt a szabadságot irigyeljük el tőle, és mivel integrálni nem tudjuk és talán nem is akarjuk – a félelmünk annál sokkal nagyobb, a gyávaságunk sokkal mélyebb – ezért elpusztítjuk.

 

Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: "Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kíváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a "más ember". Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján."

 
Kritikák

"Minimal-realista és felettébb abszurd, mintha csak a fiatal Harold Pinter írta volna." (The British Theatre Guide - Anglia)

"A magyar Proton Színház darabja egy konténerben játszódik. A Frankenstein-terv műfaji kavalkád: politikai mese, melodráma, véres krimi, mozi a színházban (...) ahol a váratlanság élménye mindent legyőz." (Libération - Franciaország)

"A konténerben ülve automatikusan az előadás részévé válunk. Akár a tolvaj, aki a betörés során egy családi dráma kellős közepén találja magát." (Academie voor Drama - Hollandia)

"De tulajdonképpen mi is ez az egész? Valóságshow? Installáció? A válasz: fiktív történet, amely egy hétköznapinak tűnő társadalmi drámából egyik pillanatról a másikra véres krimivé változik." (Menų faktūra - Litvánia)

"A frusztráció agressziót szül, az agresszió pedig gyilkossághoz vezet, és a végén minden vérben úszik. (...) Mundruczó Kornél egy zárt világ társadalmi és emberi kapcsolatait tárja elénk színházi keretek között. Az előadáson belül – színházban szokatlan módon – a színészeknek is lehetőségük nyílik a véleménynyilvánításra." (Dnevnik - Szlovénia)

"A magyar Mundruczó Kornél rendezte Frankenstein-terv nem kimondottan hétköznapi történetét  egy csapat színész kelti életre, akik játéka által a darabbeli történések tökéletesen hihetővé válnak." (theatercentraal.nl - Hollandia)

"A konténert meghatározó egyszerre realista és szimbólikus hangulatot a büfé tulajdonosnője, Monori Lili uralja. Játéka igazi élmény! Egy a korántsem szokványos színésznő. Antik tragédiából kilépő proletár jelenségként áll némán a színpadon. Mintha Brecht és Fassbinder álmodták volna meg őt. (...) Erős képek és egyre gyorsuló tempó jellemzik az előadást, mely az cselekmény előrehaladtával elemelkedik a valósághűtől és az embergyártás szentségtelen ősi mítoszának fantasztikus ábrázolásává válik." (Wiener Zeitung - Ausztria)

"A díszlet egyszerűen tökéletes: mikrohullámú sütő, Szűz Mária-kép, diszkólámpák és egy kihalt akvárium, mindez összetúrt ágyak és darabokra tört székek között. A Proton Színház előadása (...) egy konténerben játszódik, ahol valójában az őrület lakozik. (...) A helyszínen épp egy laza, ám kellően cinikus filmrendező tart készülő horrorfilmjéhez szereplőválogatást. A filmrendezőt alakító színész (Rába Roland) stílusa leginkább Dieter Bohlenre emlékeztet, aki ugyanígy keresi a jövő sztárjait a Megasztár című showműsorban. (...) Tumultus, letartóztatás, félrecsúszott életek foszlányai és ami ezután marad: a nyomor. (…) Mundruczó Kornél csodálatraméltó érzékkel vegyíti a performansz, a komédia és a naturalista színház műfajait, melyek az ő kezében egy sokrétű, a jelenre reflektáló példázattá válnak." (Badische Neueste Nachrichten - Németország)

Vendégjátékok

-Festival Premiéres 2008. Strasbourg, Franciaország

-VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

-Neue Stücke aus Europa 2008. Wiesbaden, Németország

-Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál 2008. Nyitra, Szlovákia

-Temps d’Images Fesztivál, La Ferme du Buisson 2008. Párizs, Franciaország

-dunaPart - Kortárs Előadóművészeti Platform 2008. Budapest

-Krakowskie Reminiscencje Teatralne 2009. Krakkó, Lengyelország

-KunstenFestivalDesArts 2009. Brüsszel, Belgium

-Bécsi Ünnepi Hetek 2009. Bécs, Ausztria

-Mladi Levi Fesztivál 2009. Ljubljana, Szlovénia

-Naujosios Dramos Akcija 2009. Vilnius, Litvánia

-Homo Novus 2009. Riga, Lettország

-Festival De Keuze 2009. Rotterdamse Schouwburg, Hollandia

-20. Európai Kulturális Napok 2010. Karlsruhe, Németország

-44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia

-Bo:m Fesztivál 2011. Szöul, Dél-Korea

-Santarcangelo Fesztivál 2011. Santarcangelo, Olaszország

-F.I.N.D. 2013. Berlin, Németország

-Pécsi Nemzeti Színház 2014.

-Transitions Central Europe Festival, Onassis Cultural Centre 2015. Athén, Görögország

-Santiago a Mil Nemzetközi Színházi Fesztivál 2017. Chile

-Nyári Fesztivál 2021. Gyula

Díjak

-Legjobb előadás - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

-Legjobb női főszereplő: Monori Lili - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

-A közönségzsűri díja - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

-Különdíj – 44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia

Színlap
 
Díszlet, jelmez
Ágh Márton
Írta
Mundruczó Kornél, Bíró Yvette
Dramaturg
Petrányi Viktória
Rendezőasszisztens
Tüű Zsófia
Rendező
Mundruczó Kornél
Világosító
Rigó Zoltán
Hangosító
Belényesi Zoltán
Kellékes
Nagy Gergely
Öltöztető
Cselik Jánosné
Támogatók

Bárka Színház, Mobilbox, PropClub, Trafó Kortárs Művészetek Háza