"Akik nélkül nem lenne színház..." Ez a gondolat inspirálta interjú-sorozatunkat, melyben fordítunk egyet a nézőtéri élményen.

► Következő "vendégünk" Rigó Zoltán, akinek ez volt élete első interjúja, mivel nem igazán szeret szerepelni. :) Zoli világosító, feladata a lámpák elhelyezése, beállítása, és a fények vezérlése az előadás során.

𝐏: Mióta kapcsolódsz a Proton Színházhoz?
𝐙: A kezdetektől! A FRANKENSTEIN-TERVen már dolgoztam, utána lettem állandó tettestárs. :)

𝐏: Melyik számodra a legkedvesebb, legfontosabb Proton előadás és miért?
𝐙: Mindegyiket szeretem, de a DEMENCIÁt és a SZÉGYENt emelném ki. Nagyon sok mindent kell mindkét előadásban csinálnom, ezt nem igazán lehet leválasztani a darabokról. Belső emberként és "nézőként" is ezeket szeretem leginkább, de a LÁTSZATÉLETet és az EVOLÚCIÓt is nagyon fontos előadásoknak tartom.

𝐏: "Amikor minden félresikerül" - Technikai gubancok szinte mindig vannak, de volt-e olyan, ami igazán emlékezetes volt számodra?
𝐙: Néha van, ami félresikerül. :) A moszkvai turné volt a Demenciával, amikor nagyon nehezen állt össze az előadás technikai szempontból. (NET Fesztivál 2014.)  Akkor úgy látszott, hogy nem is fog, tényleg úgy éreztük, hogy ebből nem lesz előadás, aztán végül technikai hibák nélkül sikerült megoldani. De oltottam már tüzet előadás alatt - egy másik színháznál. Mondhatjuk, hogy technikai nehézségek gyakran akadnak, de egy professzionális csapat végül össze tudja rakni az előadást úgy, hogy a nézők mindebből ne tapasztaljanak meg semmit.