Szégyen

 
Trailer
 
 
Szégyen
Bemutató: 2012. május 17. Bécsi Ünnepi Hetek, Ausztria
Az előadás hossza: 120 perc
2017. október 30. 20:00
Trafó Kortárs Művészetek Háza
1094 Budapest, Liliom utca 41.
2017. október 31. 20:00
Trafó Kortárs Művészetek Háza
1094 Budapest, Liliom utca 41.
2017. november 1. 20:00
Trafó Kortárs Művészetek Háza
1094 Budapest, Liliom utca 41.
2017. október 30. 20:00, Trafó Kortárs Művészetek Háza, 1094 Budapest, Liliom utca 41.
2017. október 31. 20:00, Trafó Kortárs Művészetek Háza, 1094 Budapest, Liliom utca 41.
2017. november 1. 20:00, Trafó Kortárs Művészetek Háza, 1094 Budapest, Liliom utca 41.

J. M. Coetzee Szégyen című regénye hitelesen fest képet a korról, amelyben élünk. Noha a Szégyen egy, a messzi Dél-Afrikában, a poszt-apartheid időszakában Cape Townban romantikus irodalmat tanító professzor, David Lurie története, a regény szétfeszíti a helyi társadalmi erővonalak alkotta kereteket és éles pontossággal képes rámutatni saját európaiságunk legnagyobb kérdéseire. Azokra a közös félelmekre és problémákra, amelyek egy nyilvánvalóan nagy átrendeződés előtt álló kontinensen mindannyiunkat foglalkoztatnak. David figurájában egy fehér afrikait ismerünk meg, a mindig is kiváltságokkal és előjogokkal rendelkező sznob entellektüell alakját, aki egy új társadalmi berendezkedésben elveszíti a hatalmát és minden viszonyítási pontját. David bukása annak a világnak a bukása is, amelyben a gyarmatosító és bekebelező fehérembernek többszáz év után sem kellett számolnia múltjával és tettei következményeivel. De annak az európai világnak a bukására való figyelmeztetés is egyben, amelyben mindannyian szocializálódtunk, amelyet mindannyian jól ismerünk. David Lurie ajtaján az ismeretlen kopogtat és neki nincs más választása, mint beengedni. Amikor azonban kinyitja az ajtót, olyan új világ berendezkedése tárul fel előtte, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszai. A tömegek és elnyomottak ideje jön el és David mindent elveszít. Furcsa mód azonban éppen ebben a legnagyobb kisemmizettségben kapja meg a szabadság ajándékát. 

 
Kritikák

"Mundruczó a megalkuvókat semmilyen módon nem tolerálja, mindig azoknak az oldalán van, akiknek egy új rendszerbe kell beilleszkedniük." (The Vienna Review - Ausztria)

 

"Coetzee a fehérek és a feketék apartheid utáni együttélésére irányuló kérdéseit Mundruczó Európába hozza. Powerplay a legfélelmetesebb fajtából." (De Standaard - Belgium)

 

"Mundruczó szereti a tömör, szélsőséges képeket a gazdagon részletező színpadi díszletben. Ez teszi érdekessé a rendezéseit." (Berliner Zeitung - Németország)

 

"Mundruczó teljességet adó, magas művészi színvonalon megvalósított előadása." (American Theatre - USA)

 

"Mundruczó egy új jövő képét festi fel, amely mentes mindentől, amit európai kultúrának gondolunk – hiszen az európai kultúra sok mindenre nem ad megoldást, és fene nagy gőgjében elfelejtett viszonyt kialakítani azokkal, akik átörökíthetnék, tehát szükségszerű és egyértelmű a háború elvesztése. Így foszlik szerte mindaz, amit David Lurie képviselt egész életében, és így válik érvényessé a mindentől megfosztatott animális ösztönlét." (Ugrai István - 7óra7)

 

"Mundruczó Kornél mindig is erős hatásokkal dolgozik. Olyan jeleneteket rendez, amiket olykor nehéz nézni. Beleveri az orrunkat a világ durvaságába. (…) Zsigeri hatásokra épít. Vizsgálja az emberben az állatot, ami gyakran kitör belőle. (…) Akkor, amikor valami, ami tűrhetetlen volt, felbomlik, de káosszal telien születik valami új, ami temérdek fájdalommal, kétséggel, bizonytalansággal jár, és nem is lehet igazán tudni, hogy mi lesz belőle. Ennyiben elég szomorúan hasonló a szituáció a miénkkel. Mundruczó nem véletlenül mondja ezt a Dél-Afrikában játszódó históriát a legmagyarabb előadásának. Hiszen ez nem a magyarkodástól, hanem a problémaérzékenységtől, az empátiától függ, attól, hogy valóban felveti-e azokat a kérdéseket, amelyekkel nap, mint nap küzdünk. És, ha valaki, akkor ő aztán felveti." (Bóta Gábor - Népszava)

 

"Mundruczó Kornél rendezését nézve azonban a magyar nézőnek eszébe sem jut Dél-Afrika, hanem folyamatosan saját történelmünk, közelmúltunk és jelenünk eseményei villannak be. A rendszerváltás évei és nem várt következményei, az azt megelőző évtizedek kibeszéletlensége, az azóta is gyűlő - vélt vagy valós - sérelmek, a szegénység, a közelmúlt gyilkosságai, a rasszizmus, a homo- és xenofóbia, a tüntetések és az ellentüntetések, a jó- vagy rosszakaratú kívülállók dilettáns belepofázása - ami minden esetben csak olaj a tűzre -, s ami a legszomorúbb: a legfiatalabbak radikalizálódása, a bonyolult, nem vegytisztán fekete vagy fehér kérdésekre adott kizárólag fekete vagy fehér politikusi válaszok. Az a mélyen gyökerező torz gyűlölet, ami előtt sokan - de nem elegen - értetlenül állunk." (Papp Tímea - Fidelio)

 

"A brechti V-effektekkel (songok, kiszólások a publikumnak, etc.), briliáns képzettársításokkal, gegekkel teli darab leglényegét tekintve hű a regényhez. (…) Mundruczó óriási érzelmi amplitúdókkal működő, egyszerre áthatóan brutális, penetránsan közönséges, érzéki, röhejes, abszurd-groteszk és költői rendezése is kizárólag kérdésekkel szolgál – ez nem az a színház, amely után, távozáskor, a nagyérdemű levonja a tanulságo(ka)t. Ebben, a szigorúan a léthez kötődő előadásban nincsen magyarázat; csak (csapda)helyzet van. A Proton Színház produkciója minden ízében eleven, bátor és különleges – kivált a nemzeti szépelgésre-bájolgásra, blődlire, megalkuvásra és szellemi restségre fölesküdni hajlamos, honi színházi szcénában. Mundruczó Kornél Szégyenének minden epizódja átgondolt és kidolgozott, a kitűnő ritmusú darab összes eleme - Ágh Márton "cinemascope"-díszlete, a Nessun dormát bravúrosan eléneklő Szemenyei János zenei kollázsa, Petrányi Viktória dramaturgiája, a színészi összmunka - tiszteletre méltóan minőségi." (Horeczky Krisztina - HVG)

Vendégjátékok

-Bécsi Ünnepi Hetek 2012. Bécs, Ausztria
-KunstenFestivalDesArts 2012. Brüsszel, Belgium
-Malta Fesztivál 2012. Poznan, Lengyelország
-Festival d’Avignon 2012. Franciaország
-HAU Hebbel am Ufer 2012. Berlin, Németország
-Romaeuropa Fesztivál 2012. Róma, Olaszország
-Hungarian Showcase 2013. Budapest
-Pécsi Nemzeti Színház 2013.
-XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2013.
-Tampere Színházi Fesztivál 2013. Finnország
-Zürcher Theater Spektakel 2013. Svájc
-Le Maillon 2014. Strasbourg, Franciaország
-NEXT Fesztivál 2015. Lille, Franciaország
-Mousonturm 2015. Frankfurt am Main, Németország
-24. Nemzetközi Színházi Fesztivál 2016. Pilsen, Csehország

Díjak

-Legjobb rendezés: Mundruczó Kornél - XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2013.

-Legjobb díszlet: Ágh Márton - XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2013.

Színlap
 
David Lurie - Zsótér SándorLucy Lurie - Láng Annamária / Tóth OrsiBev Shaw - Monori LiliBill Shaw - Székely B. MiklósDiák 1. / Stewart / Petrus - Rába RolandMelanie / Petrus felesége - Wéber Kata / Kiss Diána MagdolnaErőszakoló 1. / Diák 2. / Dickinson - Bánki GergelyErőszakoló 2. / Diák 3. - Katona LászlóKubu / Diák 4. - Szemenyei JánosJohnny Weismüller - Derzsi János
Díszlet, jelmez
Ágh Márton
Fény
Éltető András
Írta
J.M. Coetzee
Dramaturg
Petrányi Viktória
Zene
Szemenyei János
Rendezőasszisztens
Csató Zsófia
Rendező
Mundruczó Kornél
Producer
Büki Dóra
Produkciós asszisztens
Csató Zsófia
Műszaki vezető
Éltető András
Világosító
Éltető András, Rigó Zoltán
Hangosító
Belényesi Zoltán
Videó
Gyorgyovics Zoltán
Kellékes
Nagy Gergely
Öltöztető
Oláh Tímea, Cselik Jánosné
Gyakornok
Thury Gábor
Koproducerek

Bécsi Ünnepi Hetek, Ausztria; Festival d’Avignon, Franciaország; KunstenFestivalDesArts, Brüsszel, Belgium; Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest; Malta Fesztivál, Poznan, Lengyelország; HAU Hebbel am Ufer, Berlin, Németország; Romaeuropa Fesztivál, Róma, Olaszország

Támogatók

Bankárképző, Blup! babzsákfotelek, Kryolan City, PP Center Üzleti Központ, VisionTeam